2011 október 11. (kedd) 09:40   
Betegszabadság 2015 - Betegszabadság mértéke és változások 2015-től
Belföld

Betegszabadság 2015 - Betegszabadság mértéke és változások 2015-től. Betegszabadság és táppénz számítása 2015. január 1-től. A betegszabadság a keresőképtelenség első 15 napjára jár, vagyis csak akkor lehet igénybe venni, ha az orvos felvesz betegállományba. Ha valaki egy adott évben több alkalommal is betegállományba kerül, de nem használja fel a 15 munkanapot, a fennmaradó rész nem vihető át a következő évre. A betegszabadság 2015 a fizetett szabadságokhoz hasonlít formájában és elszámolásában egyaránt.

A betegszabadság és a táppénz egymásra utaló fogalmak, mivel táppénz az adott naptári évben csakis akkor adható, amennyiben a munkavállaló az adott naptári évre járó betegszabadságát már maximális mértékben igénybe vette. A betegszabadság naptári évenként 15 munkanapot jelent, melyet a következő esztendőre nem lehet átvinni, amennyiben a dolgozó az adott évben nem élt a betegszabadságos napjaival. A betegszabadság 2015 rendszerében a nyugdíjas munkavállaló is részesülhet a betegszabadság 15 munkanapjával, még abban az esetben is, ha a nyugdíjas dolgozó nem jogosult táppénzre.

A betegszabadság 2015-ben is változatlanul 15 nap lesz. Igénybevételéhez kezelőorvosi-, ill. kórházi ellátás esetén, kórházi igazolás kell. A betegszabadság idejére a munkavállaló a távolléti díj 80%-át kapja meg.. Amennyiben a munkavállalónak olyan a munkaidő beosztása, hogy heti 2 pihenőnapnál több jár, a betegszabadság kiadásánál a hét minden napja munkanapnak számít, két pihenőnap kivételével.

A betegszabadság 2015-ben az alábbi munkavállalók számára nem lesz igényelhető:

  • bedolgozó
  • segítő családtag
  • társas vállalkozás biztosított tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez)
  • megbízás alapján, a vállalkozási jellegű jogviszonyban, a választott tisztségviselői jogviszonyban munkát végző személy
  • ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy
  • munkaviszony megszűnése után keresőképtelenné vált személy.

Betegszabadság 2015-ben csak és kizárólag munkaviszonyban álló dolgozó betegsége esetén jár. Ez azt jelenti, hogy az alább felsoroltak nem élhetnek a betegszabadság 15 napjával, számukra csak a táppénz jár (betegség esetén az első naptól kezdve):

  • gyermek ápolása miatti keresőképtelen munkavállaló
  • üzemi baleset és foglalkozási betegség miatt fennálló keresőképtelen személy
  • közegészségügyi okból eltiltás miatti keresőképtelen munkavállaló
  • az a biztosított dolgozó, aki terhessége, és/vagy szülése miatt munkáját nem tudja ellátni, valamint terhességi/gyermekágyi segélyre nem jogosult.

Betegszabadság igénybevételéhez a keresőképtelenséget - a keresőképtelenség orvosi elbírálásáról szóló rendelkezéseknek megfelelően - a kezelőorvos igazolja, kórházi ápolás esetén pedig kórházi igazolás szükséges. A keresőképtelenség orvosi elbírálása azonos szempontok szerint történik, függetlenül attól, hogy táppénz, vagy betegszabadság illeti meg a biztosítottat.

Nem jogosult betegszabadságra például:

- bedolgozó,

- egyéni vállalkozó,

- segítő családtag,

- társas vállalkozás biztosított tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez),

- megbízás alapján, a vállalkozási jellegű jogviszonyban, a választott tisztségviselői jogviszonyban munkát végző személy,

- ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy,

- munkaviszony megszűnése után keresőképtelenné vált személy.

Az Mt. 137. §-át a munkaviszonyban álló munkavállalón kívül alkalmazni kell a köztisztviselői, közalkalmazott jogviszonyban állókra is.

A szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésére az Szkt. 27. §-a alapján a tanuló és a gazdálkodó szervezet között megkötött írásbeli tanulószerződés alapján kerül sor. A tanulószerződés alapján a tanulót betegsége idejére – kivéve, ha a társadalombiztosítási szabályok szerint üzemi baleset vagy foglalkozási betegség miatt nem tud részt venni a gyakorlati képzésben – naptári évenként 10 nap betegszabadság illeti meg. (Szkt. 42. §) A betegszabadság időtartamára a tanuló részére a pénzbeli juttatásának 75 %-a jár.

Betegszabadság kizárólag a munkaviszonyban álló munkavállaló betegsége esetén jár (Eb.tv. 44. § a) és f) pont), ebből következik, hogy első naptól táppénz jár:

- gyermek ápolása miatti keresőképtelenség,

- üzemi baleset és foglalkozási betegség miatt fennálló keresőképtelenség,

- közegészségügyi okból eltiltás miatti keresőképtelenség esetén, valamint

- annak a biztosítottnak, aki terhessége, illetve szülése miatt munkáját ellátni nem tudja és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult.

A betegszabadság idejére a távolléti díj 70%-a jár, ettől csak a munkavállaló javára lehet eltérni. A betegszabadság időtartamára kifizetett távolléti díj után a biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, ezért a táppénz alapját képező napi átlagkereset kiszámításánál az általános szabályok szerint kell figyelembe venni az irányadó időszakban a betegszabadság idejére kifizetett jövedelmet.

Ha a munkaviszony naptári év folyamán kezdődött, a betegszabadság a munkáltatónál a munkaviszonyban töltött idővel arányosan jár. Ha a munkavállaló a volt munkáltatójánál betegszabadságot vett igénybe, az új munkáltatónál az igénybe vehető betegszabadság nem lehet több, mint a naptári év egészére járó betegszabadság igénybe nem vett része.

Az időarányos számításnál alkalmazni kell a félnapot elérő töredék nap felfelé, egész munkanappá való kerekítésére vonatkozó rendelkezést. (Mt. 133. § (2) bek.) Ha a munkavállaló a tárgy évben már munkaviszonyban állt, de betegszabadságot még nem vett igénybe, az új munkáltatójánál ebben az évben csak időarányosan illeti meg betegszabadság.